Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Töri Szóbeli 4

2008.04.29

IV. Modern demokrácia működése:

1.,Magyar rendszerváltás története

A rendszerváltás (másként rendszerváltozás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a pártállammal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, tágabb értelemben pedig egy olyan esemény, mely során egy állam rezsimje, valamely társadalom berendezkedése egy adott formáról egy másikra vált (illetve változik) át békés, azaz nem forradalmi úton. legutóbbi rendszerváltása nem szűkíthető le a politikai pluralizmus, a többpártrendszer és a szabad választások bevezetésére. Olyan komplex folyamat, amely teljesen átalakítja a társadalom intézményeit: régiek szűnnek meg, újak jönnek létre, illetve a fennmaradók működése nagyrészt átalakul. A változások kézzelfoghatóak az egyes emberek hétköznapi együttélésében vagy a családokban épp úgy, mint országos szinten vagy a szimbólumok világában. Az intézményi változások különböző időhorizontjaik miatt gyorsíthatják, de akadályozhatják is egymást. Így hanyatló Kádár-kor jelenségeinek többsége már az átmenethez tartozik, és jóval 1989 után is zajlanak átalakulási folyamatok. Azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar rendszerváltás a világpolitika átalakulásába illeszkedett, így a nemzetközi vonatkozások nélkül nem érthető meg a menete. Elsősorban a Mihail Gorbacsov által kezdeményezett politikai nyitás és gazdasági átépítés, a szovjet-amerikai viszony (a hidegháborús fegyverkezési verseny), a lengyelországi események, valamint a nyugatnémet külpolitikai törekvések, Németország újraegyesítése gyakorolt jelentős hatást Magyarországon. A magyar rendszerváltás közjogi jellegű volt, az ország intézményeinek átalakulását az Országgyűlés által jóváhagyott törvények szabályozták. Az események az Alkotmánybíróság 1990 januári létrejötte után kizárólag jogállami keretek között zajlottak. Politikai eseménytörténet 1989 előtt 1977-ben megjelent az első magyar szamizdat, a Marx a 4. évtizedben. 1980-ban megjelenik Kornai János Hiány című könyve. Ez év szeptember 17-én Gdańskban Lech Wałęsa villanyszerelő vezetésével hivatalosan megalakul a Szolidaritás Független Önigazgató Szakszervezet Lengyelországban. Nem sokkal később elkészült a Bibó-emlékkönyv. 1981. december 13-án Lengyelországban szükségállapotot vezettek be. 1982. november 10-én Meghalt Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár. 1984 októberében az Új Forrásban megjelenik Nagy Gáspár „Öröknyár” c. verse, amelyben Nagy Imre kivégzett miniszterelnökre utalva írja: „nem szabad feledNI, a gyilkosokat néven nevezNI.” A lapot betiltják, Nagy Gáspár nem publikálhat. 1985. március 11-én Gorbacsov lett az Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) Központi Bizottságának új főtitkára. 1985. június 14–16. került sor a monori találkozó. 1986. február 25-én Gorbacsov meghirdeti az SZKP XXVII. kongresszusán a peresztrojkát, a politikai-gazdasági rendszer átalakítását. Március 15-én este a Lánchídra vonuló békés fiatalokat feltartóztatta és megverte a rendőrség. Október 11–12-én Gorbacsov és Ronald Reagan csúcstalálkozója Reykjavíkban. December 12-én Kádár János rádió- és televízió-nyilatkozatot adott, amelyben tagadta, hogy válsághelyzet lenne Magyarországon.1987. január 1-jével formálisan is kétszintűvé vált a magyar bankrendszer. Az év elején megjelent a Fordulat és reform. 1987 júniusában. A szamizdat Beszélő különszámaként megjelenik Kis János Társadalmi szerződés c. röpirata. Június 25-én Grósz Károlyt választották a minisztertanács elnökévé. Szeptember 27-én a lakiteleki találkozó során megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF), az első új párt az 1956-os forradalom óta. 1988. január 1-jén bevezették a személyi jövedelemadót és az állampolgársággal járó, a világ összes országába érvényes „világútlevelet”, amivel megszűnt a korábbi, a szocialista és a tőkés országokba eltérő feltételekkel kapható „kiutazási engedélyek” gyakorlata. A világútlevél révén indult meg a tömeges árubeszerzési célú turizmus, amit az új vámszabályok is segítettek. Március 15-én 10-15 ezer fős tüntetés követelte a szabad választásokat. Demszky Gábort letartóztatják. 2 nappal később 46 fő megalakította a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, az SZDSZ elődjét. Március 30-án megalakult a Fidesz. Április 8-án Bíró Zoltánt, Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárták az MSZMP-ből. Május 20–22-én az MSZMP pártértekezlete. Grósz Károly és hívei elérték, hogy felmentsék Kádár Jánost pártfőtitkári tisztségéből, aki ugyan a párt elnöke maradt, de hatalma megszűnt. Utódja Grósz lett. Leváltották a Politikai Bizottság nagy többségét is. A pártértekezlet határozata kiállt az egypártrendszeren belüli, „a párt vezető szerepére épülő” szocialista pluralizmus mellett. 1988. június 16-án Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père Lachaise temetőben felavatták Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartottak a Batthyány-örökmécsesnél. A körülbelül 200 fős ünneplő tömeget a rendőrség erőszakkal feloszlatta. Június 29-én százezres tüntetés volt Budapesten a romániai falurombolások ellen. Augusztus 31-én a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről kezdeményezést mutattak a hatalom megosztására. November 13-án a budapesti Jurta Színházban megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége. November 24-én Németh Miklós lett a minisztertanács új elnöke. 5 nappal később Szegeden MSZMP-tagok kezdeményezték a párton belüli platformok, reformkörök megalakulását. Grósz Károly „frakciózás” címén elítéli a kezdeményezést. 1989–90 Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter közösen átvágja a vasfüggönyt jelképező drótkerítést az osztrák-magyar határon 1989 nyarán. 1989. január 28-án Pozsgay Imre 1956-ot népfelkelésnek nevezi a rádióban. Február 6-án Kerek asztal tárgyalások kezdődtek Lengyelországban. Március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten. Beszédet mondott Kis János, Orbán Viktor; Tamás Gáspár Miklós felszólított a Varsói Szerződésből való kilépésre. A Szabadság téren, a Magyar Televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta a tüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről. 1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). Május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón Hegyeshalomban a vasfüggöny lebontásának megkezdését. Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter 1989. június 27-én személyesen is részt vett a bontásban. Május 20–21-én Az MSZMP reformköreinek első országos tanácskozása Szegeden. Június 13. és szeptember 18. között politikai egyeztető tárgyalások folytak az EKA és az MSZMP képviselői között az ún. sarkalatos törvények megalkotásáról. Ezeknek a törvényeknek az 1985-ben választott országgyűlés általi elfogadása teremtette meg a rendszerváltás jogi kereteit. • 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több százezer fő részvételével. Orbán Viktor éles hangú beszédben követelte a szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását. • 1989. július 6. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc bíró 1958. június 15-iki ítéletét, és bűntelennek jelentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait. Ugyanezen a napon hetvenhét éves korában meghalt Kádár János. • 1989. augusztus 19. A Páneurópai Piknik három órára megnyitotta a vasfüggönyt. • 1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta az ország nyugati határát az NDK-menekültek előtt. • 1989. szeptember 18-án véget értek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodást az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá. (Lásd még: Négy igenes népszavazás.) • 1989. október 7–10. Az MSZMP XIV., utolsó kongresszusán a küldöttek döntöttek a párt megszüntetéséről és Magyar Szocialista Párt néven új, demokratikusan működő párt alapításáról. Az MSZP örökölte az MSZMP vagyonát. Az átalakulást ellenzők Thürmer Gyula vezetésével 1989. december 17-én újjáalakították az MSZMP-t, melynek Központi Bizottságában tag lett a párt két korábbi politikusa, Grósz Károly és Berecz János. • 1989. október 23-án, déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot (bár a „harmadik” köztársaság nevet kapta, valójában ez a második, (ugyanis 1918-ben a népköztársaságot kiáltották ki). • 1989. november 21. Németh Miklós a Parlamentben bejelentette, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó adósságállomány pedig a 14 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd forint lesz, egyúttal elismerte, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezőket. • 1989. november 26. Négy igenes népszavazás. • 1989. december 2–3. Gorbacsov és id. George Bush csúcstalálkozója Máltán. • 1990. január 5. Kirobbant a Dunagate-botrány. • 1990. március 10-én Moszkvában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze megállapodott a szovjet csapatok kivonásáról. • 1990. március 25. és április 8. 43 év szünet után ismét demokratikus, szabad parlamenti választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így Antall József alakíthatott kormányt. (Ezután négy évente került sor országgyűlési választásokra.) • 1990. június 7. A Varsói Szerződés tagállamai a kelet-európai kommunista rendszerek bukása óta először tartottak csúcsértekezletet. Magyarország szerint meg kell szüntetni a szervezetet. Antall József bejelentette: 1991 végéig kilép a Varsói Szerződésből. • 1990. június 21-én megalakult a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). 1990 után 1990. október 26-án országszerte útlezárások kezdődtek egy jelentős benzináremelés hírére. A taxisblokád 3 nap múlva békésen, egy politikai kompromisszummal ért véget. 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy elhagyta Magyarországot. 1994. március 31-én Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. 1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez. 1999. március 12. Letétbe helyezték a magyar NATO-csatlakozási okmányokat az amerikai Independence városban. 2004. május 1-jén Magyarország másik kilenc társult országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. Érdekesség [szerkesztés] A pesti humor a fogalmat mindjárt születése után kiforgatta, módszerváltásként és gengszterváltásként emlegetve a rendszerváltozást – utalva ezzel a nómenklatúra hatalmat és vagyont átörökítő manővereire és a változással kapcsolatos csöndes népi szkepszisre. Idézetek• „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” – Antall József miniszterelnök mondása az 1990-es évek elején radikális MDF-es párttársainak szólt, és arra utalt, hogy a magyar átmenet békés, megegyezéses jellege követekeztében nem lehet végrehajtani az előző rezsim vezetőinek elszámoltatását.

2.,Választási rendszer Magyarországon

Mai magyar választási rendszer A rendszerváltozás eredményeképpen 1989-ben Magyarországon többpártrendszerű, parlamentáris demokrácia jött létre. A választójog A demokrácia egyik legfontosabb alapelve az, hogy az államhatalom működésének legfőbb forrása a nép, az egész társadalom. Mindez csak akkor valósulhat meg, ha a képviselők kiválasztásában minden választójoggal rendelkező állampolgár azonos értékű szavazattal vehet részt. A demokratikus államokban ezért a választójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos. Ez a következőket jelenti: -általános: minden nagykorú -18. életévét- betöltött-magyar állampolgár szavazhat, aki a Magyar Köztársaság területén él és cselekvőképes, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, és a bíróság nem ítélte jogerősen szabadságvesztésre vagy kényszergyógykezelésre. -egyenlő: minden választásra jogosult állampolgár szavazata azonos értékű. -közvetlen: csak személyesen lehet szavazni, más nem szavazhat helyette.a választópolgárok közvetlenül a jelöltre/jelöltekre adják le szavazatukat. Magyarországon két esetben találkozunk közvetett választással: a köztársaság elnökét /5 évre/ az országgyűlési képviselők, a megyei közgyűlés elnökét /4 évre/ a megyei közgyűlés tagjai választják és nem a választópolgárok közvetlenül. -titkos: a választópolgár zárt fülkében, belső meggyőződése alapján dönthet arról, hogy kire, illetőleg melyik párt jelöltjeire adja le szavazatát. Szavazata nem kerülhet nyilvánosságra, a titkosságot büntetőjogi szankciók is védik. Országgyűlési képviselők választása Magyarországon országgyűlési választásokra illetve önkormányzati választásokra négyévenként kerül sor. Az országgyűlési képviselői mandátumhoz egyéni választókerületben, területi és országos listán lehet bejutni. A./ egyéni választókerület Az ország 176 egyéni választókerületre van felosztva, ahol-pártok által indított vagy független- jelöltek indulhatnak. A jelöltállítás feltétele minimum 750 választásra jogosult ajánlásának (kopogtató cédulák) összegyűjtése. A választások során itt személyekre lehet szavazni és a szavazatok abszolút többségét /50%+1/ elnyerő jelölt lesz a képviselő. A választás azonban csak abban az esetben lesz érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele elment szavazni. Amennyiben a jelölt az első fordulóban nem szerzi meg az abszolút többséget második fordulót, kell tartani. A második fordulóban a három legtöbb szavazatot elért jelölt mérkőzhet meg újra, és az lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja, feltéve, ha a szavazásra jogosultak 25%-az elmegy szavazni. b./ területi lista Az egyéni választókerületek mellett a pártlisták alkotják választási rendszerünk másik alappillérét. Magyarországon minden megye és a főváros egy területi választókerületet alkot. A húsz területi választókerületben a pártok abban az esetben állíthatnak listát, ha az adott megye egyéni választókerületeinek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudnak állítani. C./ országos lista Az országos listára nem szavaznak külön a választópolgárok, hanem az egyéni választókerületek töredékszavazatai kerülnek fel rá. Töredékszavazat=az egyéni választókerületben a vesztes jelöltekre leadott szavazatok. Országos listát csak azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább hét megyében tudtak területi vagy pártlistát állítani. A mandátumok elosztása előtt összesítik a listákra leadott szavatokat, és amennyiben nem éri el a pártra leadott szavazatok aránya az 5%-os küszöbhatárt, úgy ezek a pártok nem kapnak mandátumot sem a területi, sem az országos listáról. A 386 országgyűlési képviselő tehát három mandátumszerzési mód alapján kerül be a parlamentbe: 176 képviselő egyéni választókerületekből, 152 képviselő területi pártlisták alapján, 58 képviselő pedig a pártok országos listáiról jut a mandátumhoz. Önkormányzati rendszer Magyarországon Jelenleg több mint négyezer település van. Ebből kb. háromezer, rendelkezik önálló települési önkormányzattal. Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. Az önkormányzat a helyi közösség életét irányító, annak közvetlen érdekeit kifejező, független szervezet, amely saját ügyeiben a központi hatalomtól független döntéseket hozhat. A helyi önkormányzatok választott vezetője a polgármester. Az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket szintén négyévenként választjuk. Az országgyűlési képviselőket tavasszal, míg a helyi önkormányzatok tagjait, vezetőit ősszel. A törvény meghatározza az önkormányzati képviselő, illetve polgármester (főpolgármester) jelöltségéhez szükséges arányokat. A választás egyfordulós, az országgyűlési képviselői választásokkal szemben nincs „érvényességi küszöb, tehát az érvényességhez és eredményességhez nincs megállapítva részvételi arány. A 10000 lakosú vagy annál kisebb településeken kislistás rendszerben történik a helyi választás. A képviselő jelöltek abc sorrendben szerepelnek a szavazólapon. A megválasztható képviselők száma a szavazólapon fel van tüntetve. A képviselők azok lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapják. A 10000-nél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszert alkalmaznak. Lényege: a képviselők egy részét /kb.60%/ egyéni választókerületben választják meg a jelöltek itt is abc sorrendben, szerepelnek. Az egyéni választókerület képviselője az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Másik részük pedig a pártok, illetve társadalmi szervezetek (jelölő szervezetek) által állított kompenzációs listáról juthat mandátumhoz. Kompenzációs listák a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. A polgármester választása közvetlenül történik. A jelöltek itt is abc sorrendben vannak feltüntetve. Polgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja. Magyar Köztársaság Államformája köztársaság, amelynek vezetőit meghatározott időre választják. Hivatalos államfője a köztársasági elnök, akit öt évre választ a parlament és legfeljebb csak kétszer töltheti be a tisztséget ugyanaz a személy. A legfőbb törvényhozó szerv a választott képviselőkből álló parlament. Az országgyűlés által hozott törvényeket a kormány és a helyi szinteken választott önkormányzatok hajtják végre. A kormány vezetője a miniszterelnök, akit a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja meg többségi szavazással. A kormány megalakítására rendszerint a parlamenti választásokon legtöbb szavazatot szerzett párt miniszterelnök-jelöltje kap megbízást az államfőtől. A kormány tagjai a miniszterek és az államtitkárok. Magyarországon 1990-ben tartottak először a demokratikus választási rendszer kritériumainak eleget tevő választást. 1608-tól – egészen az 1848-as szabadságharcig – rendi gyűléseket tartottak, ahol az egyes vármegyék jelölhettek egy-egy – természetesen nemesi – képviselőt. Ő kötött mandátummal rendelkezett, azaz vármegyéje utasításait kellett tolmácsolnia a törvényhozásban. A XIX. század közepétől bővült a választásra jogosultak köre, és bevezették a választókerületi rendszert. Sőt, egy-egy személy köré politikai mozgalmak is szerveződtek (például a Deák-pártiak). Az 1848. évi V. törvénycikk egyéni, egyfordulós, relatív többségi választási rendszert vezetett be. Választhatott minden, huszadik évét betöltött és megfelelő vagyoni cenzussal rendelkező magyar férfi. A választhatóságnál 24 év volt a korhatár, és az állampolgárság mellett már a magyar nyelv ismerete is követelményként fogalmazódott meg. A dualizmus alatt némileg változott a helyzet: az 1874. évi XXXIII. törvénycikk ugyanis adózáshoz kötötte a választójogot. Ezt egészítette ki az 1899. évi XV. törvénycikk, amely az adóhátralékkal rendelkezőket kizárta a szavazók közül. Némi visszalépést jelentett az 1913. évi XIV. törvénycikk, amely vagyoni és műveltségi cenzushoz kötötte a voksolást, és nyílt szavazást rendelt el. Az első világháborút követő rendszer (az 1919. élvi XXV. néptörvény szerint) már nőkre is kiterjesztette az általános, titkos és egyenlő választás jogát. Bevezetett azonban egy „osztály cenzust", ami azt jelentette, hogy csak a társadalmilag hasznos személyeket illette a választójog. Visszalépést jelentett az 1925. évi XXVI. törvénycikk, amely férfiak esetében 24 éves korhoz és négy elemihez, nőknél pedig 30 éves korhoz és hat elemihez kötötte a szavazást. Ráadásul csak Budapesten és a megyei jogú városokban volt titkos, ám kötelező a szavazás. 1938-ban mindenhol titkossá és kötelezővé tették a voksolást, és bár továbbra is fennmaradt a nők és férfiak felé támasztott követelmények különbsége, de azonos cenzusok vonatkoztak rájuk. Ekkor vezették be az ajánlások rendszerét, sőt, a jelöltnek kauciót is letétbe kellett helyeznie. A második világháború után az 1945. évi VIII. törvénycikk általános és egyenlő választójogot, valamint titkos és közvetlen szavazást garantált, listát rendszerrel. A választók közül azonban többeket – például a hazaárulókat – kizártak. 1947-ben már az egyesületek, pártok vezetői sem szavazhattak, és az 1945-ben nem engedélyezett pártok esetében ajánlási rendszert vezettek be. Ugyanez a törvény (1947:XXII) politikai alapon százezreket fosztott meg választójogukól. A választások az 1949. évi IX. törvényt követően végképp szimbolikussakká váltak, mivel a jelölés joga a Népfront Országos Tanácsát illette, és csak egy, kötött listára lehetett szavazni. Az 1953. évi II. törvény 18 évben határozta meg a választókort, és megszüntette az 1945 és 1947 közti kizárásokat. A jelölés azonban nyílt szavazással történt. Egy 1966-os törvény egyéni kerületi rendszert vezetett be, a jelölés jogát pedig a Hazafias Népfront kezébe adta. Az 1970. évi III. törvény szerint azonban már a jelölőgyűlések résztvevői maguk is állíthattak jelöltet. Nagy fordulatot jelentett az 1983. évi III. törvény, amely kötelezővé tette a kettős jelölést. Ennek köszönhető, hogy az 1985-ös választáson az állampárt jelöltjeivel szemben felléphettek az ellenzéki mozgalmak aspiránsai is, akik a következő években megüresedő helyeken nagyrészt diadalmaskodtak is. Ezt váltotta fel az 1989. évi XXXIV. törvényben lefektetett, a német modellen alapuló vegyes választási rendszer.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Berecz Andrea

06-20/ 425-9404

berecz1986@gmail.com

Levelezőlista




Statisztika

Online: 1
Összes: 73100
Hónap: 163
Nap: 3