Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyelvtan Tételek 8.

2008.06.05

Stílus és jelentés

18. A hangalak és jelentés viszonya

Jelentéstan A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot. A szónak két eleme van: - hangalak - jelentés Hangalak: az a betűsor vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk. Jelentés: Az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor. A kettő kapcsolata alapján a jelentés fajtái lehetnek: a., Egyjelentésű szavak: egy hangalakhoz egy jelentés járul (asztal, szék, borjú) b., Többjelentésű szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, ebből az egyik az elsődleges, a többi logikailag összefügg. (körte, levél, zebra, toll) c., Azonos alakú szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, és azok logikailag nem függnek össze. (csap, vár) d., Rokonértelmű szavak: több hangalakhoz azonos vagy hasonló jelentés járul. Ezek a szinonimák, stílusszépítő hatásúak. A szóismétlést kerülhetjük el vele. (ér, csermely, patak, folyó, folyam, tenger, óceán) Hangutánzó és hangfestő szavak: A hangalak már előre jelzi a gépek, tárgyak, természeti jelenségek hangját. Lehet: - mozzanatos - huzamos - hangfestő A stílus A stílus eredeti jelentése: íróeszköz. Mai jelentése: gondolataink, érzéseink, szándékaink nyelvi eszközökkel való kifejezési módja. Minden ember (műveltségtől, szókincsétől, egyéniségétől, pillanatnyi hangulatától, lelkiállapotától függően) másképpen használja fel a nyelvi eszközöket, tehát más a stílusa. A stílus tehát válogatás és elrendezés eredménye. Megnyilatkozásainknak mindig valamilyen célja van. Ez lehet: - ismeretek, tapasztalatok közlése, tudományos megállapítás (értelmi nyelvi elemek túlsúlya), - érzelmeinket, hangulatunkat nyilvánítjuk ki (érzelmi, hangulati jellegű), - hatást akarunk gyakorolni vele, meg akarjuk győzni valamiről (érzelmi és értelmi jellegű stíluseszközök, hatásos elrendezése). A nyelvi elemek közül a hatást befolyásolja: - a mondanivaló - beszédhelyzet - a beszélő és a hallgató közötti viszony A stílusnak vannak objektív és szubjektív tényezői is. A nyelvi elemek közötti válogatás alapja a szinonima. Stílusértékről akkor beszélünk, ha egy nyelvi elem a használatban minél több többlettartalommal telítődik A nyelvi jeleket hangsor segítségével jelenítjük meg. A hangalak és a jelentés kapcsolata: a legtöbb szóban hagyományon, vagy megszokáson alapul. Nem reális összefüggésen, de vannak melyeknek kapcsolata között reális összefüggés van pl.: hangfestő szavak: ballag, futkos, süvít hangutánzó szavak: dörmög, cincog, vonyít A szavak a hangalak és a jelentés kapcsolata szerinti felosztása: - Egyjelentésű szavak: a jelentéshez egy hangalak kapcsolódik: pl.: ablak, asztal, ház. - Többjelentésű szavak: a: azonos alakúak: egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik, de a jelentések nincsenek egymással kapcsolatban két jelentés szófaja is más. Pl.: terem, vár, ég. b: nyelvtani azonosalakúság: toldalékozás lévén alakul ki ugyanaz a hangsor, de a jelentések nincsenek egymással kapcsolatban. Pl.: háló: fn. háló: melléknévi igenév. c: többjelentésű szavak: egy hangsorhoz több jelentés kapcsolódik, de a jelentések között kapcsolat van. Pl.: toll, körte, tanács. - Hasonló alakú szavak: Tagjai rendszerint közös tőből származnak, de más képzővel kapcsolódnak össze. Pl.: egyenlőre-egyelőre. - Egy jelentéshez több hangalak: Ezek a rokonértelmű szavak. (pl.: alszik-durmol; burgonya-krumpli; kukorica-tengeri; szalad-fut-rohan. A nyelvben alapvetően szimbólumok vannak, tehát társadalmi megegyezés alapján születtek. Erre mondjuk, hogy a nyelvi jel önkényes (motiválatlan) vagyis ugyanarra a dologra más jeltest vagyis hangsor vonatkozhat. Más esetben a valóság ténye és a nyelvi jel között szorosabb kapcsolat van. Ezek már nem önkényes, hanem (motivált) nyelvi jelek, amelyek közvetlenül is fölidézik a valóságot.

19. A stílus szerepe hétköznapi szövegekben

 A nyelv adta lehetőségek sajátos felhasználási módját nevezzük stílusnak (a választás és elrendezés eredménye, a közlés gazdagítása többlettartalommal). A stílus hatásának forrását keresve a szöveget, mondatot általában felbontjuk kisebb egységekre, az un. stíluselemekre. Mindig csak a szövegben, más nyelvi elemekkel összekapcsolódva, a tartalomhoz, a beszélő és a hallgató viszonyában dől el, hogy egy nyelvi elem miért és mennyire válik stíluselemmé. Egy nyelvi elemnek az adott szövegben érvényesülő, sajátos jelentéstöbbletét stílusértéknek nevezzük. A beszélő személyisége, alkalmi szándéka, lelkiállapota a stílusban mint személyes és hiteles közlésmód jelentkezik. A stílust úgy kell megválasztani, hogy olyan hatást tegyen a hallgatóra, amilyet el szeretnénk érni. Minden stílusnál fontos a fogalmazás világossága, a hallgató érdeklődését fenntartó élénkség, az érzelmi hasonulást biztosító hangnem. Azt a kifejezésmódot, amely érzelmi, hangulati szempontból jellegzetes nyelvi elemeket alkalmaz stílusárnyalatnak nevezzük. Fajtái: - választékos - ünnepélyes - bizalmas - tréfás - gúnyos - durva Az a kifejezésmód, amely a társadalmi érintkezés meghatározott területén tipikusan alkalmazza a nyelvi eszközök rendszerét, a stílusréteg. Két fajtája létezik: - írásos közlés. Ezen belül: tudományos, szakmai stílus, publicisztikai stílus, közéleti stílus, hivatalos stílus, levél stílus - szóbeli közlés. Ezen belül: társalgási stílus, előadói stílus. A közélet közérdekű tevékenységeink színtere, a politika, az iskola, a baráti kör. Közéleti stílusban beszélhetünk és írhatunk is. A hivatalos stílus a törvények, rendeletek, közlemények, mindenfajta hivatalos érintkezés jellegzetes nyelvhasználati módja. Több rétegre épül: jogtudomány, köznyelv, irodalmi nyelv. Szerepe lehet tájékoztató, felhívó, cselekvés értékű. Jellemző a szerkesztési és stílusbeli kötöttség. A hivatalos stílust a szó- és kifejezéskészlete, mondat- és szövegszerkesztési sajátságai jellemzik. Néha szaknyelvi szavakat használ, kizárja az érzelmileg, hangulatilag változatosan árnyaló nyelvi elemek használatát, személytelenség jellemzi. Legtöbbször többesszám első- vagy egyesszám harmadik személyű. Fontos az ismétlés, a hivatkozás, az utalások, a szövegtagolás. Súlyos hibái a stílusnak, hogy német és latin nyelvű minták szerint alakult, így magyarul sem éppen érthető (idegennyelvűség). Hiba még a személytelenség, a bonyolult, homályos megfogalmazás. A rosszul megirt hivatalos szöveg nem tölti be szerepét, zavaró lehet. Elidegenítheti az embereket a közügyektől és kedvezőtlenül befolyásolja a köznyelvet. Társalgás közben laza szerkezetű szövegeket alkotunk. A társalgási stílus a viszonylag kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formákat összefoglaló stílus. Ezen belül is többféle lehet: párbeszéd, elbeszélés, magánlevél, napló, stb. A beszélőnek a társalgásban van a legnagyobb lehetősége a kifejezésre, bár sok a kötöttség is, mint a hagyományok, a társadalmi kötöttségek. Nagyon jelentős a hallgató és a beszélő közötti viszony és fontos a hangnem és a nyelvi magatartás is. A társalgási stílus követelményei: A szabályok be nem tartása vagy önkéntes módosítása is jelentést hordoz (udvariasság, a válaszadás kötelezettsége). A szóhasználat nagy hatással van a hallgatóra és jellemző rá, hogy gazdag, árnyalt, egyéni színezetű. Manapság sajnos jellemző a szegényes szókincs, a sablonok, a divatszavak, a töltelékszavak (izé), az agyonhasznált szavak. A társalgási stílus mondatszerkesztésére jellemző a változatosság. Nagy szerepe van a mondatfajtáknak, a mondatrészeknek, a módosítószóknak. Az élőszóbeli társalgás sikerességében fontos tényezők a nyelv zenei eszközei, az árnyalatokat kifejező szórend és a gesztusok is. A társalgás sajátos írásbeli műfaja a magánlevél. A levelezés követelményei közé tartozik mondanivalónk megszerkesztése, hogy a gondolatok leírása közben se veszítse el közvetlen, egyéni színét, természetességét. A társalgási stílus a korral és a divattal folyamatosan változik.

20. Alakzatok a költői és a hétköznapi nyelvben

A szépirodalom sajátos kommunikáció. Tartalma mélyebb, sűrítettebb, eredetibb, mint a hétköznapi közlésfolyamaté. Alapja szintén a mindennapokban használt köznyelv, de alkalmazása, vagyis a szépirodalmi stílus minden más nyelvhasználati módtól eltér. Így a használatban megkopott vagy automatikussá vált kifejezéseknek új szint adnak: tudatosabbat, mélyebbet, többértelműt. A stilisztikum gyakoriságának és egy-egy elem nagy stílushatásának a titka rendszerint az, hogy a művész bizonyos pontokon tudatosan eltér a köznyelvi beszéd megszokott szabályaitól. Két alapvető törekvés jellemzi: a képszerűség és a feszültségkeltés és -oldás. A képszerűség legalapvetőbb eszköze a metafora. A metafora egyik tagja a nyelvben szokásos fogalmi megnevezéssel rendelkezik, a másik képi természetű (pl.: kezed elalvó nyírfaág). A fogalmi megnevezés és a képi megnevezés összekapcsolásának alapja a két szó jelentésének és a szót körülvevő képzettársításnak az érintkezése. A két elem jelentése a szövegben összevillan, egymásban játszik, azonosul, de különbözik is. A metafora tehát nem egy irányban ható, hanem kölcsönhatásra épülő kép. Hatásában szerepe van annak, hogy mekkora a jelentésbeli távolság és milyen jelentésbeli osztályba tartoznak a metafora elemei. A metafora a szemléletességnek és az érzelmi, hangulati sűrítések eszköze. Lehet egytagú, ekkor egyetlen különálló kép, pl.: nedvesorrú kis rügyek. Lehet teljes metafora is, ez az alapmetaforából szerteágazó komplex kép. Az olyan metaforát, amelyben a kifejezendő nem élőlény, a képi mozzanat pedig élőlény cselekvésére, tulajdonságára utal, megszemélyesítésnek nevezzük. A metaforikus képekkel sokban rokon a hasonlat. Szerkezetében azonban különbözik a metaforáétól, rendszerint három tagból áll: a hasonlítottból (fogalmi sík), a hasonlóból (képi sík) és a bennük lévő közös vonásból. Lehet egyszerű mondat és összetett is. A szinesztézia többnyire hangulati hasonlóságon, ritkábban érintkezésen alapuló kép. Egy valamilyen érzékterülethez kapcsolódó fogalmat kapcsolunk össze egy más érzékterületről származó szóval. Pl.: fehér csönd, hűs fény.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

alex888@freemail.hu

(Elor, 2009.04.21 17:03)

hello kösszi szépen a tételeket nagyon hálás vok :D

 

 

Profilkép


Elérhetőség

Berecz Andrea

06-20/ 425-9404

berecz1986@gmail.com

Levelezőlista




Statisztika

Online: 1
Összes: 77995
Hónap: 516
Nap: 16